Szobor túraSeregi József: Harsányi Bálint emlékműveSeregi József: Harsányi Bálint emlékmű (1984. október 9.)
Helyszín: Hősök tere – Református templom mellett
Az alkotóról:
Seregi József (Budaörs, 1939. december 10.) szobrász
Budaörsön született. 1954 és 1957 között kőszobrászatot tanult. 1957 és 1962 között kőszobrász a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Marton Frigyes vezetésével, magánúton végezte művészeti tanulmányait. 1969-ben megkapja a Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban és 1980-ban az Ezüstgerely-díjat, 1999-ben pedig a Kós Károly-díjat. 1987-től a DunapArt művészeti társaság tagja.
Több országban járt tanulmányúton. Megfordult Prilep, Hoyerswerda, Burgasz, Lindabrunn, Dunaújváros művésztelepein. 1969 és 1971 között a Villányi szobrász szimpóziumon vett részt. Nagyméretű köztéri szobrok mellett kisplasztikákkal is szívesen foglalkozik.
Egyéni kiállítása volt 1969-ben Budapesten a Műcsarnok Mednyánszky-termében, 1978-ban Dobrovits Ferenccel közösen Bicskén, 1989-ben Regensburgban, 1993-ban Grevenbroichban, 1997á-ben Bod Lászlóval közösen Tamásiban, 1999-ben a szegedi Kortárs Galériában, 2000-ben Pélyen és a budapesti Kortárs Galériában. Jelentősebb válogatott csoportos kiállításokon 1968-tól vesz részt, például a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálén, valamint a szegedi Nyári Tárlaton.
Köztéri Művei:
Művei megtalálhatóak a Magyar nemzeti Galériában, a debreceni Déri Múzeumban és a budapesti Sportmúzeumban.
Az alkotásról:
Süttői mészkőből készült. A négyzet alapú hasábból kiugrik Harsányi Bálint alakja, aki vágtázó lován kivont karddal mutat előre kardjával, bal kezével pedig a mögötte álló elképzelt társainak int. A gomolygó felhő-háttér tovább fokozza a kompozíció dinamikusságát, mintha a készülő viharban vágtázna a huszár. Az oszlopon látható szöveg: „Harsányi Bálint emlékére aki 1848-ban a Magyar Nemzetgyűlés hívó szavára elsőként jött haza külföldön állomásozó huszárjaival”. Ez a felirat egyébként téves információt tartalmaz, mivel a Nemzetgyűlési választások csak a huszárcsapat hazaérkezése után kezdődtek el, és csak ezután ült össze.
Harsányi Bálint (Hajdúszoboszló, 1820. október 21. – Rákosmező, 1849. április 11.) huszár főhadnagy, az 1848-as szabadságharc hőse. Apja ismeretlen, anyja Harsányi Zsuzsanna. Elemi tanulmányait a szoboszlói református iskolában végezte. 1839-ben aláírta az iskola törvényeit, tehát tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kívánta folytatni. Végül a Württemberg királyi lovasezred katonája lett. A március 15-ei forradalom idején az ezred 2. századában, LenkeyJános kapitány alatt szolgált Galíciában, őrmesteri rangban. Marianpolban értesültek a forradalom híréről. A többségében hajdúsági származású huszárokból álló század titokban elhatározta, hogy hazajönnek Magyarországra, hogy segítsék a magyar szabadságharc ügyét. 1848. május 28-án 131 huszár elhagyta állomáshelyét. A főszervező és végrehajtó Harsányi Bálint volt. Máramarosszigetre 1848. május 31-én értek, ahol óriási ünnepléssel fogadták őket. A csapatot a délvidékre irányították, ahol már súlyos harcokat vívtak a szerbekkel a magyar csapatok. Harsányi Bálint százada élén küzdött, ezért elismerésül előléptették hadnaggyá. 1848 végén kezdte szervezni Silye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos a 17. avagy Bocskai Huszárezredet. Ebben Harsányi Bálint segítette, immár főhadnagyként. A Bocskai huszárok részt vettek a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A rákosmezei ütközetben április 11-én Harsányi halálos sebet kapott. Katonái Isaszegen temették el. A Lenkey-huszárok alakját több irodalmi (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai) és képzőművészeti alkotás, valamint film (80 huszár) is megidézi.
Felhasznált források:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/huszartortenelem/2/1848-1849-honved-lovassag/17-bocskai-huszarezred [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]
