Szobor túraMedgyessy-Kovács Gyula: Történelmi pannósorozat VI. – Pávai Vajna FerencAz erdélyi születésű Páva Vajna Ferenc (1886-1964) geológusi munkájával kiérdemelte az utókortól „a hévizek atyja” jelzőt. Az 1920-as években ő irányította a kincstári kőolaj-földgáz kutatásokat az Alföldön. Az 1935-ig végzett 10 alföldi fúrásból 7-nek, valamint több budapesti és dombvidéki kútnak a helyét jelölte ki saját módszere alapján. Az első általa kitűzött helyszín a Hajdúszoboszló-I. számú kút volt. A fúrások csak kevés szénhidrogént eredményeztek, de annál jelentősebb mennyiségű hévizet hoztak felszínre. A hévíz alapozta meg a települések, különösen Hajdúszoboszló későbbi fejlődését, idegenforgalmi jelentőségét. Pávai Vajna szorgalmazta a hőenergia hasznosítását, elképzelései részben meg is valósultak. Szoboszlón gyógy- és strandfürdő, villanytelep, gázsűrítő telep épült, Karcagon fürdő és üveggyár, Debrecenben fürdő, Szolnokon fürdő és villanytelep jött létre. A margitszigeti hévizet fűtésre használták. A kutatásai nyomán feltört hévíz ezreknek biztosított megélhetést, valamint gyógyulást.
Ez a pannó az idősödő Pávai Vajnát ábrázolja, kicsit megtörten, szomorúan, ahogy visszaemlékezik a jó néhány évtizeddel ezelőtti fagyos októberi szoboszlói napra, a gyógyvíz feltörésére. Ami a geológusnak esetleg kudarcot jelentett, az Szoboszlónak a „folyékony aranyat”, a fejlődés lehetőségét.
