Szobor túraJuha Richárd Attila: Pávai Vajna FerencJuha Richárd Attila: Pávai-Vajna Ferenc (2022)
Helyszín: Szent István park – a Gyógyfürdő bejárata előtti tér
Az alkotóról:
Juha Richárd Attila (Debrecen, 1971. 12. 08.) szobrász
Középfokú tanulmányait a Nyíregyházi Csontváry Kosztka Tivadar Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte 1988 és 1992 között bronzöntő-szobrász szakon. Mesterei Orr Lajos és Bíró Lajos volt. 1992 és 1998 között a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanult szobrász szakon, itt Rétfalvi Sándor, Gaál Tamás és Colin Foster voltak mesterei.
2023-ban a hajdúszoboszlói Szent István part és a Mátyás király sétány új látványelemekkel gazdagodott. Ennek az egyik állomása a neves geológus, Pávai Vajna Ferenc bronzszobra, mely a Szent István parkban a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő bejárata előtt áll. Az alkotás Juha Richárd Attila szobrász munkája.
Az alkotásról:
A gyógyfürdő előtt felállított bronzszobor a neves geológust idősebb korában ábrázolja. Kezeit maga előtt keresztezi, kezében kalap. A zárt póz megragadta Pávai a töprengő, gondolataiba mélyedt, merengő alkatát – mint aki nem bánja, ha az arra járó emberek lefotózkodnak vele.
Pávai Vajna Ferenc (Csongva, 1886. 03. 06. – Szekszárd, 1964. 01. 12.) geológus
Erdélyben, a Nagyenyed melletti Csongva településen született. Édesapja ügyvéd, aki Kossuth Lajos hadbírójaként működött a szabadságharc idején, emiatt halálra ítélték, majd hat évig raboskodott Aradon kegyelemből. Kilenc éves korában vesztette el. Anyai nagyapja tanító és hajóskapitány, nagybátyja, Pávai Vajna Elek, szintén geológus.
Családját – melynek nevét a hagyomány szerint Páva és Vajna erdélyi helységnevekből eredeztetik – a 15. századig lehet visszavezetni. Rokonságban álltak a Bolyaiakkal, így Bolyai Farkassal, a neves magyar matematikussal.
A középiskolát a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban végezte el. Iskolai kirándulásai alkalmával figyelt fel több néprajzi jellegzetességre, melyekről kéziratos feljegyzések maradtak fenn, valamint tanulmányokat, ismertetéseket jelentetett meg az Ethnographia néprajzi folyóirat lapjain. 1906-os érettségijét követően Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia-földrajz szakos hallgatója lett. Koch Antal (1843-1927) professzor volt a tanítómestere. Tagja lett a Természetrajzi Szövetségnek és a Barlangkutató Bizottságnak. 1910 őszén a Földtani Intézet napidíjas geológusa lett, egy évvel később pedig Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Főiskola ásvány- és földtani tanszékén tanársegéd. Az első világháborúban 1914-16 között köztüzérként szolgált Komáromban. Az őszirózsás forradalom eredményeként létrejött Károlyi-kormány pénzügyminisztériuma az alföldi mélyfúrások mellett döntött, ezért szükségük volt szakemberekre. Így nevezték ki Páva-Vajna Ferencet 1918. december 31-én geológus-főmérnökké.
1934-ben kötött házasságot unokatestvérével, Pávai-Vajna Annával, gyermekük nem született. Pávai szabadidejében verseket írt, melyek közül néhány jobban sikerült alkotás felesége zenéjével nyomtatásban is megjelent.
Hidrológiai szempontból fontos törekvése volt, hogy tegyük Magyarországot „fürdőországgá”. A Debreczen című újságban szorgalmazta a mélyforrások vizének többlépcsős hasznosítását, ami az ország gazdasága számára előny. Különböző társaságok, egyesületek összejövetelein tartott előadásokat a geológiai kutatások aktuális kérdéseiről. Példaként hivatkozott az 1925 őszén végzet sikeres hajdúszoboszlói fúrásra. Az eredmények magyar és német nyelvű ismertetésében nagy szerepet játszott munkatársa, a fúrást közvetlenül irányító Faller Gusztáv okleveles bányamérnök is.
Páva-Vajnát 1944 februárjában miniszteri tanácsosi címmel nyugdíjazták, 1950-ben viszont a nehézipari minisztérium hozzájárulásával ismét dolgozhatott geológusként. 1954. november 25-ig a Földtani Intézet szolgálati helyén, majd 1957. márciusági (újabb nyugdíjazásáig) a Komlói Szénbányászati Tröszt mázai bányájában működött. Utolsó éveit itt, a Mecsek hegység lábánál töltötte egyegyszoba-konyhás lakásban feleségével és nővérével együtt utóbbi haláláig; elmélyült a házhoz tartozó kertben végzett munkákban. Földi pályafutását 1964. január 12-én fejezte be a szekszárdi kórházban, halálának oka szívroham volt.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszlón megtekinthető szobrai:
Pávai Vajna Ferenccel kapcsolatos szobrok, emlékek Hajdúszoboszlón:
