Szobor túraHorváth János: A 900 éves évfordulós emlékmű

Horváth János: 900 éves évfordulós emlékmű (1976)

Helyszín: Hősök tere – páratlan oldal

Az alkotóról:

Horváth János (Budapest, 1940. július 29.) szobrász. 1958 és 1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mestere Mikus Sándor volt. Elsősorban kővel dolgozik, de vannak fa- és bronzszobrai is. Alkotásai emberközpontúak, realista szemléletűek.

Köztéri művei:

• Kilián György (mészkő, mellszobor, 1965,Szolnok, Repülőtiszti Főiskola)
• Herman Ottó (kő, mellszobor, 1965, Orfű) 
• Zelovich Kornél (kő, mellszobor, 1965,Budapest, Közlekedési Múzeum)
• Ülő lány (kő, 1966, Karcag)
• Carolina gőzhajó (mészkő, dombormű, 1969, Budapest, Közlekedési Múzeum) 
• Winter Ernő (márvány, portrédombormű, 1970, Budapest, Rákóczi őt 1.)
• Hevesi Gyula (márvány, 1974, MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet)
• HoksáriJános (kő, mellszobor, 1974, Szolnok, Általános Iskola)
• Révész Béla (kő, portrédombormű, 1974,Esztergom, Úttörőház)
• Hámán Kató (mészkő, dombormű, 1975, Felsőtárkány, KISZ-vezetőképző)
• Városalapítás 900 éves emlék (mészkő, 1976, Hajdúszoboszló)
• Krénusz János (mészkő, mellszobor, 1977, Belezna)
• Beszélgető (kő, 1980, Szegvár)
• Németh László (kő, mellszobor, 1983, Vésztő-Mágor)
• Szabó Gusztáv (Bronz, 1983, Budapest, MÉM árkád)
• Kosutány Tamás (bronz, 1984, Budapest, MÉM árkád)
• Nemzeti Színház 100. évfordulója emlékkő (kő, 1985, Budapest, Rákóczi u. 1.)
• II. világháborús emlékmű (1991, Gelse)

Művei megtalálhatók a Közlekedési Múzeumban. 

Az alkotásról:

Eredetileg a strandfürdő előtt állították fel 1975-ben a Szent István parkban, majd a park átalakításakor átkerült a Hősök terére a Kossuth bérház előtti parkolóba. Ez méltóbb helynek bizonyul, hiszen a helytörténeti témájú műemlékek (a fürdőhöz kapcsolódó Pávai-Vajna emlékek kivételével) a városközpontban található.

Egy nagy mészkő hasábból lett kialakítva. Robosztus, szilárd, monumentális hatású alkotás. Mind a négy oldalán dombormű látható egy szélesebb sávban, amelyek puskás, gyalogos, lovakat hajtó hajdúkat ábrázolnak a lován ülő Bocskai István erdélyi fejedelem társaságában – habár az emlékmű Hajdúszoboszló első írásos említésének állított emléket.  Az emlékmű szövege a szembeni oldalon fentről lefele a következő: „1075 / 1975 / TELEPÜLÉSÜNK / ELSŐ / EMLÍTÉSÉNEK / 900. / ÉVFORDULÓJÁN / TISZTELETTEL / EMLÉKEZNEK / ELŐDEIKRE / AZ UTÓDOK” „HAJDÚSZOBOSZLÓ / VÁROS TANÁCSA”. A 2021-es újraállításkor az alábbi szöveg került fel rá: „ÚJRAÁLLÍTOTTA 2021-BEN / HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS / ÖNKORMÁNYZATA”. A hátsó oldalon a következő szöveg olvasható: „MLXXV / MCMLXXV / ZOBOZLOU WASAR / HAJDÚSZOBOSZLÓ / A KEDVELT LOVAS / HAJDÚINKNAK / AKIK HALASI / FEKETE PÉTER / KAPITÁNYSÁGA / ALATT / „A HAZA / AZ ŐSI SZABADSÁG / MEGMENTÉSE ÉS / MEGERŐSÍTÉSE / KÖRÜL NAGY / ÁLLHATATOSSÁGGAL / TANUSÍTOTTAK „ /SZOBOSZLÓ / FALUBAN LÉVŐ / BIRTOK RÉSZEINKET / ADOMÁNYOZTUK+ BOCSKAI ISTVÁN / 1606”.

Felhasznált források:

• Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen, 1977. 148, 177. old.https://mandadb.hu/tetel/94496/Kozteri_szobrok_es_epuletdiszito_alkotasok_Debrecenben_es_HajduBiharban [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 09.]

Hajdúszoboszló helytörténetével kapcsolatos további információkért tekintse a Bocskai István Múzeum helytörténeti kiállítását: Föld-kard-víz: Szoboszló öröksége.