Statue tourSomogyi Sándor: Első világháborús emlékműSomogyi Sándor – Debreceni Műkőgyár: Első világháborús emlékmű (1927. október 23.)
Helyszín: Hősök tere – Református templom kertje
Az alkotóról:
Somogyi Sándor (Gyulaháza, 1881. 05. 16. – Budapest, 1960. 05. 04.) szobrász, éremművész
Rajztehetségét a Szabolcs megyei múzeumalapító orvos, Jósa András fedezte fel, az ő támogatásával tanult kerámiakészítést Ungvárott. 1900 és 1903 között az Iparművészeti iskola növendéke, ahol mesterei Mátray Lajos és Lóránfi Antal voltak. 1903-ban az Iparművészeti iskola II. díját nyerte el. 1904 és 1907 között a párizsi Julien Akadémián tanult, mesterei Landowski és M. Vernet. 1907–16 között Debrecenben dolgozott, ahol 1920-tól élt a Százados úti művésztelepen.
Korai művei az érett szecesszió remekei (debreceni síremlékek, épületszobrok, kisplasztikák). Az 1920-as évektől neobarokk jellegű szobrokat készít, az 1940-es évektől pedig szürrealista pasztelleket festett.
Egyéni kiállítása volt 1947-ben a budapesti Művészházban. Csoportos kiállításai többek között 1950-ben a Műcsarnokban (I. Magyar Képzőművészeti kiállítás), valamint 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában (Százados úti művésztelep jubileumi kiállítása).
Köztéri művei:
Művek közgyűjteményekben: Déri Múzeum, Debrecen; Jósa András Múzeum, Nyíregyháza; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Az alkotásról:
A hajdúszoboszlói lovasbandérium megalakulásának apropója az első világháborús emlékmű felavatása volt. Ennek alkalmából Hajdúszoboszlóra látogatott Horthy Miklós kormányzó.
A lovasbandérium megalapításának célja: „nemzeti és népünnepélyek alkalmával emeljék az esemény nívóját, lovas mutatványaik és lovas játékaikkal pedig, felelevenítsék az ősi hajdúvirtust és szokásokat.”
Oborzil Gyula állatorvos és dr. Erdő Kálmán polgármester volt a motorja a bandérium életre hívásának. Olvasókörökben, egyletek és társadalmi szervezete székházában tartottak beszédeket. A megalakuláshoz szükséges összeget gyűjtés útján társadalmi szervezetek és magánemberek adományaiból teremtették elő. A városháza dísztermében tartották alakuló gyűlésüket, ahol nyilvántartásba vették a tagokat és meghatározták az alapszabályt, megbeszélték, hogy nézzen ki az egyenruha. Az alakuló ülés után is folyamatosan növekedett a taglétszám. Alapvetően lóval bánni tudó és lovaglásban jártas gazdaemberekből tevődött össze a bandérium.
Hajdúszoboszló 1927. október 27-én országos szintű rendezvény színhelye lett: Horthy Miklós kormányzó felavatta a templomkertben felállított I. világháborúban elesett 1051 szoboszlói hősi halott emlékművét (Somogyi Sándor szobrász és a Debreceni Műkőgyár közös alkotását). Ekkor került sor a fövenyfürdő és a villanytelep hivatalos átadására is. Az ünnepség lehetőséget kínált a frissen megalakult bandérium szerepeltetésére is. A közel hetven fős bandérium Császi Antal szakaszparancsnok vezetésével az ünnepségre érkező kormányzó négyes fogatát az állomástól az ünnepség helyszínére és visszakísérte. Horthy Miklós kíséretében lévő magas rangú vendégek, katonatisztek elismerésüknek adtak hangot a nagy létszámú alakulat láttán. A bandérium ezután 1949-es feloszlásáig rendszeres résztvevője lett a helyi, megyei és országos rendezvényeknek. Megszűnésének oka a megváltozott politikai viszonyok, a bandériumot támogató társadalmi szervezetek megszűnése, az új városi vezetőség eszmei támogatásának hiánya, a társadalmi változások voltak. A lovasok felvonulása az 1960-as, 70-es években szüreti felvonulásokon folytatódott a tsz-ek és állami gazdaságok révén. Ez biztosította a lovasparádék hagyományának megőrzését. Az 1981-ben induló és azóta egy év kivételével évente megtartott Kösely Kupa fogathajtó- és díjugrató-lovasverseny nyitórendezvényeként pedig állandósult elemként él tovább a lovasfelvonulás; állandó résztvevői a magánszemélyek, hagyományőrzők, a helyi állami gazdaság lovai, kocsijai mellett az újjáalakult bandérium tagjai is. Az 1980-as, 90-es években még huszárviseletben lovagoltak, később újraélesztették az eredeti bandériumi viseletet. Ebben a ruházatban vesznek részt a tagok a városi ünnepségeken is, emelve ezzel az esemény fényét.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszló megtekinthető alkotásai:
