Statue tourSeregi József: Harsányi Bálint emlékműve

Seregi József: Harsányi Bálint emlékmű (1984. október 9.)

Helyszín: Hősök tere – Református templom mellett

Az alkotóról:

Seregi József (Budaörs, 1939. december 10.) szobrász

Budaörsön született. 1954 és 1957 között kőszobrászatot tanult. 1957 és 1962 között kőszobrász a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Marton Frigyes vezetésével, magánúton végezte művészeti tanulmányait. 1969-ben megkapja a Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban és 1980-ban az Ezüstgerely-díjat, 1999-ben pedig a Kós Károly-díjat. 1987-től a DunapArt művészeti társaság tagja. 

Több országban járt tanulmányúton. Megfordult Prilep, Hoyerswerda, Burgasz, Lindabrunn, Dunaújváros művésztelepein. 1969 és 1971 között a Villányi szobrász szimpóziumon vett részt. Nagyméretű köztéri szobrok mellett kisplasztikákkal is szívesen foglalkozik. 

Egyéni kiállítása volt 1969-ben Budapesten a Műcsarnok Mednyánszky-termében, 1978-ban Dobrovits Ferenccel közösen Bicskén, 1989-ben Regensburgban, 1993-ban Grevenbroichban, 1997á-ben Bod Lászlóval közösen Tamásiban, 1999-ben a szegedi Kortárs Galériában, 2000-ben Pélyen és a budapesti Kortárs Galériában. Jelentősebb válogatott csoportos kiállításokon 1968-tól vesz részt, például a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálén, valamint a szegedi Nyári Tárlaton. 

Köztéri Művei:

• Beszédes József (mészkő, 1970, Szarvas, Körös-part)
• Ülő nő (márvány, 1972, Prilep – Jugoszlávia, ma Észak-Macedónia)
• Pozitív és negatív formák (heggesztett vaslemez, 1974, Dunaújváros)
• Esőváró (mészkő, 1975, Medgyesbodzás)
• Ülő nő (homokkő, 1975, Hoyeswerda – NDK, ma Németország)
• Ifjúság (mészkó, 1975, Sopron, Erdészeti Egyetem
• Csillagnézők (mészkő, 1977, Miskolc)
• Négy forma (kő, 1978, Lindabrunn – Ausztria)
• Helka (kútfigura, mészkő, 1979, Balatonfüred, Szívkórház)
• Anya gyermekével (mészkő, 1980, Budapest, Pesterzsébet)
• Lippai János-emlékmű (mészkő, bronz, 1982, Budapest, Kertészeti Egyetem)

Művei megtalálhatóak a Magyar nemzeti Galériában, a debreceni Déri Múzeumban és a budapesti Sportmúzeumban.

Az alkotásról:

Süttői mészkőből készült. A négyzet alapú hasábból kiugrik Harsányi Bálint alakja, aki vágtázó lován kivont karddal mutat előre kardjával, bal kezével pedig a mögötte álló elképzelt társainak int. A gomolygó felhő-háttér tovább fokozza a kompozíció dinamikusságát, mintha a készülő viharban vágtázna a huszár. Az oszlopon látható szöveg: „Harsányi Bálint emlékére aki 1848-ban a Magyar Nemzetgyűlés hívó szavára elsőként jött haza külföldön állomásozó huszárjaival”. Ez a felirat egyébként téves információt tartalmaz, mivel a Nemzetgyűlési választások csak a huszárcsapat hazaérkezése után kezdődtek el, és csak ezután ült össze. 

Harsányi Bálint (Hajdúszoboszló, 1820. október 21. – Rákosmező, 1849. április 11.) huszár főhadnagy, az 1848-as szabadságharc hőse. Apja ismeretlen, anyja Harsányi Zsuzsanna. Elemi tanulmányait a szoboszlói református iskolában végezte. 1839-ben aláírta az iskola törvényeit, tehát tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kívánta folytatni. Végül a Württemberg királyi lovasezred katonája lett. A március 15-ei forradalom idején az ezred 2. századában, LenkeyJános kapitány alatt szolgált Galíciában, őrmesteri rangban. Marianpolban értesültek a forradalom híréről. A többségében hajdúsági származású huszárokból álló század titokban elhatározta, hogy hazajönnek Magyarországra, hogy segítsék a magyar szabadságharc ügyét. 1848. május 28-án 131 huszár elhagyta állomáshelyét. A főszervező és végrehajtó Harsányi Bálint volt. Máramarosszigetre 1848. május 31-én értek, ahol óriási ünnepléssel fogadták őket. A csapatot a délvidékre irányították, ahol már súlyos harcokat vívtak a szerbekkel a magyar csapatok. Harsányi Bálint százada élén küzdött, ezért elismerésül előléptették hadnaggyá. 1848 végén kezdte szervezni Silye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos a 17. avagy Bocskai Huszárezredet. Ebben Harsányi Bálint segítette, immár főhadnagyként. A Bocskai huszárok részt vettek a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A rákosmezei ütközetben április 11-én Harsányi halálos sebet kapott. Katonái Isaszegen temették el. A Lenkey-huszárok alakját több irodalmi (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai) és képzőművészeti alkotás, valamint film (80 huszár) is megidézi.

Felhasznált források:

• Seregi József https://magyarnemzetinevter.hu/person/702648/ [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]
• Szobrászok. Seregi József https://almadiszoborpark.eu/hu/szobrasz/seregi-jozsef [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]
• Piroska Mihály: Harsányi Bálint emlékműve. Szókimondó, 1996. https://www.szoboszlokepeskonyve.hu/nevezetes.php?nid=harsanyi_balint_emlekmuve [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]
• Erdei Gyula: Harsányi Bálint. In: Szülőföldünk – lakóhelyünk Hajdúszoboszló. Hajdúszoboszló.https://www.szoboszlokepeskonyve.hu/hiresseg.php?hid=harsanyi_balint [Utolsó megtekintet verzió: 2024. 10. 13.]
• Lenkey János https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenkey_János [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.] 
• 17. Bocskai Huszárezred

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/huszartortenelem/2/1848-1849-honved-lovassag/17-bocskai-huszarezred [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]