This website uses cookies to make the website work and provide a better user experience. You can find out more information about this by clicking on the Cookie settings button. By continuing to use the site, you agree to the use of cookies.
Seregi József: Harsányi Bálint emlékmű (1984. október 9.)
Helyszín: Hősök tere – Református templom mellett
Az alkotóról:
Seregi József (Budaörs, 1939. december 10.) szobrász
Budaörsön született. 1954 és 1957 között kőszobrászatot tanult. 1957 és 1962 között kőszobrász a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál. Marton Frigyes vezetésével, magánúton végezte művészeti tanulmányait. 1969-ben megkapja a Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban és 1980-ban az Ezüstgerely-díjat, 1999-ben pedig a Kós Károly-díjat. 1987-től a DunapArt művészeti társaság tagja.
Több országban járt tanulmányúton. Megfordult Prilep, Hoyerswerda, Burgasz, Lindabrunn, Dunaújváros művésztelepein. 1969 és 1971 között a Villányi szobrász szimpóziumon vett részt. Nagyméretű köztéri szobrok mellett kisplasztikákkal is szívesen foglalkozik.
Egyéni kiállítása volt 1969-ben Budapesten a Műcsarnok Mednyánszky-termében, 1978-ban Dobrovits Ferenccel közösen Bicskén, 1989-ben Regensburgban, 1993-ban Grevenbroichban, 1997á-ben Bod Lászlóval közösen Tamásiban, 1999-ben a szegedi Kortárs Galériában, 2000-ben Pélyen és a budapesti Kortárs Galériában. Jelentősebb válogatott csoportos kiállításokon 1968-tól vesz részt, például a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálén, valamint a szegedi Nyári Tárlaton.
Köztéri Művei:
Művei megtalálhatóak a Magyar nemzeti Galériában, a debreceni Déri Múzeumban és a budapesti Sportmúzeumban.
Az alkotásról:
Süttői mészkőből készült. A négyzet alapú hasábból kiugrik Harsányi Bálint alakja, aki vágtázó lován kivont karddal mutat előre kardjával, bal kezével pedig a mögötte álló elképzelt társainak int. A gomolygó felhő-háttér tovább fokozza a kompozíció dinamikusságát, mintha a készülő viharban vágtázna a huszár. Az oszlopon látható szöveg: „Harsányi Bálint emlékére aki 1848-ban a Magyar Nemzetgyűlés hívó szavára elsőként jött haza külföldön állomásozó huszárjaival”. Ez a felirat egyébként téves információt tartalmaz, mivel a Nemzetgyűlési választások csak a huszárcsapat hazaérkezése után kezdődtek el, és csak ezután ült össze.
Harsányi Bálint (Hajdúszoboszló, 1820. október 21. – Rákosmező, 1849. április 11.) huszár főhadnagy, az 1848-as szabadságharc hőse. Apja ismeretlen, anyja Harsányi Zsuzsanna. Elemi tanulmányait a szoboszlói református iskolában végezte. 1839-ben aláírta az iskola törvényeit, tehát tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kívánta folytatni. Végül a Württemberg királyi lovasezred katonája lett. A március 15-ei forradalom idején az ezred 2. századában, LenkeyJános kapitány alatt szolgált Galíciában, őrmesteri rangban. Marianpolban értesültek a forradalom híréről. A többségében hajdúsági származású huszárokból álló század titokban elhatározta, hogy hazajönnek Magyarországra, hogy segítsék a magyar szabadságharc ügyét. 1848. május 28-án 131 huszár elhagyta állomáshelyét. A főszervező és végrehajtó Harsányi Bálint volt. Máramarosszigetre 1848. május 31-én értek, ahol óriási ünnepléssel fogadták őket. A csapatot a délvidékre irányították, ahol már súlyos harcokat vívtak a szerbekkel a magyar csapatok. Harsányi Bálint százada élén küzdött, ezért elismerésül előléptették hadnaggyá. 1848 végén kezdte szervezni Silye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos a 17. avagy Bocskai Huszárezredet. Ebben Harsányi Bálint segítette, immár főhadnagyként. A Bocskai huszárok részt vettek a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A rákosmezei ütközetben április 11-én Harsányi halálos sebet kapott. Katonái Isaszegen temették el. A Lenkey-huszárok alakját több irodalmi (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai) és képzőművészeti alkotás, valamint film (80 huszár) is megidézi.
Felhasznált források:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/huszartortenelem/2/1848-1849-honved-lovassag/17-bocskai-huszarezred [Utolsó megtekintett verzió: 2024. 10. 13.]