Statue tourRácz György: XX. század - TöredékRácz György: XX. század – Töredék (1997)
Helyszín: A Bocskai István Múzeum Fejedelmi Kincstárának és modern művészeti kiállításainak udvara (szoborpark) (Bocskai utca 14.)
Az alkotóról:
Rácz György (Szarvas, 1944. május 13. – Hajdúszoboszló, 2008. január 24.) festőművész, szobrász, éremművész
Szarvason született, gyermekkora a Körös-parti városban telt, innen ered természetszeretete is. Művészeti középiskolát végzett Budapesten és Szegeden, majd sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára. Tanulmányai során hamar kapcsolatba került a dél-alföldi képzőművészeti iskola jeles képviselőivel. Közülük Ruzicskay György festészete ragadta meg leginkább, akinek hét éven át kisebb-nagyobb megszakításokkal magántanítványa volt. Ez idő alatt sok festményt – tanulmányokat, tájképeket, csendéleteket – készített.
1970-ben költözött Szavasról Hajdúszoboszlóra, ahol Dr. Kun Károly főorvos segítségével a Gyógyfürdőben helyezkedett el. A Gyógyfürdő vezetésének támogatásával lehetőséget kapott beton és vörösréz plasztikák elkészítésére. Szabadidejében a Bocskai utca 14. szám alatti műtermében alkotott. 1975-ben a Hortobágyon járt, amikor feltűnt számára az aszály miatt kirepedezett szikes föld. Ez új dimenziót tárt fel művészi kifejezésmódja számára. Az elképzelt alkotásokhoz hosszú évek kísérletezése kellett.
1978-tól állít ki rendszeresen.
1976 és 1983 között a debreceni Mata János Képzőművészeti Stúdió tagja.
1990-ben a hajdúszoboszlói művelődési központ akkori igazgatójával, Kovács Gáborral, valamint a Szoboszlói Kulturális Közösség elnökével, Piroska Mihállyal egy kisgaléria létrehozásán kezdtek el dolgozni, ahol a modern kortárs művészek munkáit mutatták be. Céljuk a Hajdúszoboszlóra látogató vendégek és a helyi lakosok számára bemutatni és népszerűsíteni a modern képzőművészetet. 1994-es alapításáról tagja a Szoboszlói Műhelynek. Az 1993-as Hajdú-Bihar megyei Őszi Tárlaton különdíjat kapott, 1998-ban a debreceni Tavaszi Tárlat díjazottja. 2008-ban hunyt el Hajdúszoboszlón.
Tájképein az impresszionizmus, míg figurális festményein, linómetszésein az expresszionizmus hatása érvényesül. A festmény és a dombormű határán álló kompozícióinak ihletője a Hortobágy aszály idején kirepedezett földje. Állhatatosan foglalkozik a sík és a tér megjelenítésével, az ehhez szükséges anyagok kikísérletezésével. Felhasznált anyagai a gipsz, beton, fa, fém, zsákvászon, homok, akril. Egyedi színeit és formáit a felmelegített majd hűlő akril alkalmazásával érte el. Tömör kifejezésre törekszik, repedések, szakadások, törések elevenednek meg a térben. Szobrait a városnak, illetve a fürdőnek adományozta. A hajdúszoboszlói strand területén több műve is megtalálható. Rendszeresen vett részt különböző művésztelepeken, alkotótáborokban (Királd, Hajdúnánás, Nádudvar, Hajdúszoboszló,), de a Hincz Gyula által vezetett zebegényi szabadiskolában eltöltött időszakot érezte a leginkább meghatározó erejűnek,
Egyéni kiállításai külföldön Lengyelországban (Krynicza), illetve Litvániában (Palanga) volt, itthon Nyíregyházán, Budapesten, Ózdon és Debrecenben, valamint Hajdúszoboszlón a Bástya Presszóban (ma Nelson Panzió és Étterem), a Szép Ernő Kollégiumban és a létrejöttében tevékeny részt vállaló Szoboszlói Galériában állított ki. Válogatott csoportos kiállítása az 1985-ös Míró-emlékkiállításon (Barcelon) kívül az 1990-es években Hajdúszoboszlón a Szoboszlói Galériában (1995 – I. Nemzetközi Post Mail Art Biennálé), Győrben a Xantus János Múzeumban (1998 – I. Nemzetközi Livres-ObjetsBiennálé), illetve a Vasarely Múzeumban (1998 – I. Budapesti Nemzetközi Livre-ObjetsBiennálé) voltak.
Felhasznált források:
Az alkotó további, Hajdúszoboszlón megtekinthető alkotásai:
