This website uses cookies to make the website work and provide a better user experience. You can find out more information about this by clicking on the Cookie settings button. By continuing to use the site, you agree to the use of cookies.
Az erdélyi születésű Páva Vajna Ferenc (1886-1964) geológusi munkájával kiérdemelte az utókortól „a hévizek atyja” jelzőt. Az 1920-as években ő irányította a kincstári kőolaj-földgáz kutatásokat az Alföldön. Az 1935-ig végzett 10 alföldi fúrásból 7-nek, valamint több budapesti és dombvidéki kútnak a helyét jelölte ki saját módszere alapján. Az első általa kitűzött helyszín a Hajdúszoboszló-I. számú kút volt. A fúrások csak kevés szénhidrogént eredményeztek, de annál jelentősebb mennyiségű hévizet hoztak felszínre. A hévíz alapozta meg a települések, különösen Hajdúszoboszló későbbi fejlődését, idegenforgalmi jelentőségét. Pávai Vajna szorgalmazta a hőenergia hasznosítását, elképzelései részben meg is valósultak. Szoboszlón gyógy- és strandfürdő, villanytelep, gázsűrítő telep épült, Karcagon fürdő és üveggyár, Debrecenben fürdő, Szolnokon fürdő és villanytelep jött létre. A margitszigeti hévizet fűtésre használták. A kutatásai nyomán feltört hévíz ezreknek biztosított megélhetést, valamint gyógyulást.
Ez a pannó az idősödő Pávai Vajnát ábrázolja, kicsit megtörten, szomorúan, ahogy visszaemlékezik a jó néhány évtizeddel ezelőtti fagyos októberi szoboszlói napra, a gyógyvíz feltörésére. Ami a geológusnak esetleg kudarcot jelentett, az Szoboszlónak a „folyékony aranyat”, a fejlődés lehetőségét.