Statue tourMedgyessy-Kovács Gyula: Történelmi pannósorozat I. – Hajdú-török csatajelenetMedgyessy-Kovács Gyula: Történelmi pannósorozat I–VII. (2019. 05. 15.)
Helyszín: Hősök tere – páratlan oldal
Az alkotóról:
Medgyessy-Kovács Gyula (Debrecen, 1963)
1963-ban született Debrecenben Kovács Gyula Zoltán néven. Medgyessy Ferenc szobrászművész oldalági leszármazottja. Már gyermekkorában eldöntötte, hogy festőművész lesz; sokat festett és rajzolt, önarcképeket készített, illetve családtagjait örökítette meg.
A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium elvégzése után Budapestre költözött, ahol 1987-től a Magyar Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Mesterei Sváby Lajos és Klimó Károly voltak. 1991-ben diplomázott. Már az Akadémia előtti tanulmányrajzaiban, a főiskola esti előképzőjén is megjelent az expresszív kifejezésmód, így került az expresszív világot képviselő mestereihez.
Az Akadémia elvégzése után nagyméretű figurális, szakrális témájú képeit nagy, erőteljes gesztusokkal festette meg. Közvetlenül kézzel, tenyéréllel vagy közvetlenül a tubusból viszi fel a festéket a vászonra. A 200-es évektől munkái bekerültek a Körmendi-Csák gyűjteménybe. 2007-től a Bank Center Galériát vezette Bihon Győzővel, ahol havonta rendeztek új kortárs kiállítást. 2015-ben kapta meg a Debreceni Egyetem által alapított Holló László díjat. A Magyar Nemzeti Galéria jelenkori kortárs gyűjteményében is található egy Medgyessy-Kovács csendélet. Munkássága digitálisan feldolgozásra került az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus gyűjteményébe (Magyar Elektronikus Könyvtár, azaz MEK). 2019. március 15-én avatták fel Hajdúszoboszlón azt a történelmi pannósorozatot, amely a hajdúváros történetéből ad ízelítőt.
Környezete hatására kezdett tájképeket, csendéleteket, városképeket, absztrakt képeket, képsorozatokat alkotni. Újabb munkáin megfigyelhető, hogy expresszív stílusa tovább érett: kisebb gesztusokkal, egyre több anyag felvitelével, a pasztozitás fokozásával, impresszionista színvilággal alkotja munkáit.
7 éves kora óta zongorázik. 7 évig tanult klasszikus zenét, ahol már korán megmutatkozott improvizáció készsége. Az akadémiai tanulmányai mellett magánúton jazz zongorát, improvizációt, komponálást tanult 8 éven keresztül Bunder Károly zeneszerző, zongoraművésznél. Keith Jarreth és Chich Corea hatottak zenei kifejezésvilágára. Kiállításai alkalmával rendszeresen adott koncerteket Binder Károllyal együtt és szólóban is. 2002-ben a BMM kiadásában jelent meg első szólólemeze Painter’s Music címmel. Az elmúlt 10 évben Balatonfüreden komponál; a füredi ihletésű szerzeményeiből jelent meg második szólólemeze Hangulatok a Tagorén címmel 2018-ban.
35 éve nyaranta Balatonfüreden dolgozik képzőművészként. 2008-tól egy, a Balaton partján, a Silver Hotellel szemben álló 120 éves műemlék-jellegű villában, az egykori Dániel-villában alkot és állít ki munkáit. Ennek nyomán mára már Medgyessy-villánk ismerik Balatonfüreden a művész műtere-galériáját.
Az alkotásokról:
A hajdúk a 15-16. század fordulóján jelentek meg Magyarországon. Ekkoriban a szó a fegyveres marhapásztort jelölte. 1526 után, az ország három részre szakadása idején már hajdúnak nevezték a török terjeszkedés elől menekülő, megélhetését vesztett, fegyverforgatásból élő réteg tagjait is. Közülük a 16. század végén egyre többet vettek fel a királyi vagy magánföldesúri hadakba, mivel remek helyismerettel rendelkeztek, jól ismerték a török harcmodort. A 15 éves háborúban (1593-1616) a hajdúk eredményes „gerilla-hadviselést” folytattak a török hódoltsági területen, olyannyira, hogy a törököknek csak több száz fős csapatban volt érdemes kimozdulniuk váraikból. A rövid puskával, szablyával, baltával felszerelt mozgékony, bár fegyelmezetlen hajdúk mesterei voltak a lesvetésnek, a felderítésnek, harcértéküket a kortársak is elismerték. Hajdúk alkották a Bocskai István által vezetett felkelés (1604-1616) katonai erejének gerincét, és nagy szerepük volt a fejedelem gyors katonai sikereiben.
Felhasznált források:
