Statue tourMedgyessy Ferenc: Magvető (Rácz Lajos síremléke)Medgyessy Ferenc: Magvető (Rácz Lajos síremléke) (1932)
Helyszín: Bocskai István Múzeum néprajzi kiállításának udvara (Bocskai utca 11.
Az alkotóról:
Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. 01. 10. – Budapest, 1958. 07. 20.) kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, kiváló művész.
A budapesti orvostudományi egyetem elvégzése után 1905 és 1907 között Párizsban festészetet, majd szobrászatot tanult több intézményben: a párizsi Julian Akadémián, majd Colarossi és Grand Chaumiere szabadiskolájában és az Académie des Beaux Arts-on. Először Maillol plasztikái, később a Hildebrand-féle modenr szobrászati elvek érdekelték, de legnagyobb hatással az ógörög, egyiptomi, sumer és asszír szobrászat hatott rá.1908-ban tanulmányúton Firenzébe járt, ahol Michelangelót és az etruszkokat tanulmányozta. Ugyanezen évtől kezdve szerepelt kiállításokon. 1912-ben megnyerte a Művészház díját Táncolók című domborművével. Az első világháborúban, 1914 és 1918 között katonaorvos volt.1924-ben több jeles magyar művésszel megalapítja a Képzőművészek Új Társaságát (KUT). . 1922-ben a Helikonban, 1928- és 1932-ben a Tamás Galériában volt gyűjteményes kiállítása. A két világháború között kisplasztikák mellett több monumentális alkotásra és síremlékre kapott megbízást. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat nyert a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobrára. Ismertté az V. kerületben a volt Pénzintézeti Központ épületén található Szüreti menet című dombormű, a győri Szent István király szobor és a debreceni Petőfi-szobor tették1955-ben kiváló művész, 1948-ban és 1957-ben Kossuth-díjat kapott. 1956-ban gyűjteményes kiállítást rendeztek neki a Műcsarnokban. Haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és dolgozott. Emlékmúzeuma 1982-ben nyílt meg Debrecenben.
Célja a sajátos magyar szobrászat megteremtése volt. Művei megmutatják, hogy épülhet be a nemzeti jelleg a művészetbe. Művészetét a népi realizmus, a plasztika műfajtörvényeinek tiszteletben tartása és sommás formálásmód jellemezte. Kőszobrait sose bízta kivitelezőkre, mindig maga faragta őket. Minden művén természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg. Sokat foglalkozott ló és lovas ábrázolásával.
Termékeny művész volt, számos kisplasztikája, köztéri szobra, épületszobra található meg szerte az országban, magán- és közgyűjteményekben egyaránt:
Ismertebb alkotásai:
Az alkotásról:
A Magvető című Medgyessy-mű az 1931-ben elhunyt Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató síremléke. A szobrász egykori osztálytársa 1931-ben lett öngyilkos. A család őt kérte meg síremléke elkészítésére. Medgyessy először hegedülő férfialakot tervezett, majd 1932 nyarán egy magvető reliefet mintázott meg haraszti mészkőből. Erőteljes, középkorú parasztot ábrázol felgyűrt ujjú ingben, csizmában. Az ábrázolt póz (egyik kezében kötényt tart, jobb kezével magot szór, feje előrebiccen) klasszikus zárt kompozíció, ennek ellenére dinamikus ábrázolás, ami érzékelteti a vetési munka ritmusát – és ezen túl az életet szervező, nagy ritmusokat is. Ezzel utal az elhunyt foglalkozására, és dicséri az életet a halállal szemben. Ezért és a hasonló kompozíció miatt a három évvel későbbi, 1935-ben formázott, szintén a „Magvető” nevet kapó körplasztikájával rokon alkotás. A síremléket eredetileg a debreceni Köztemetőben állították fel. Később a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe került. Jelenleg Hajdúszoboszlón tekinthető meg a Bocskai István Múzeum néprajzi kiállításának udvarán (Bocskai u. 11.), a környező települések temetőművészetét bemutató kiállítás részeként.
Felhasznált források:
