Statue tourMarton László: Bocskai István lovasszobraMarton László: Bocskai István lovasszobra (1972)
Helyszín: Hősök tere páratlan oldal – Nelson panzió és étterem előtti tér
Az alkotóról:
Marton László (Tapolca, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.
Habár környezetében nem éltek művészek, szobrásztehetsége korán megmutatkozott. Ferenczy Béni és Fülöp Elemér szobrászművészek tanácsára Zala megye ösztöndíjával Pestre ment tanulni, ahol 1940 és 1946 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd 1946-tól 1952-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult. Itt Pátzay Pál és Ferenczy Béni növendéke volt, de mesterének vallotta Bernáth Aurél és Szőnyi István festőművészeket is.
Szobrait bronzból, márványból és mészkőből készítette. A 20. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója. Kezdetektől fogva a figurális szobrászat hagyományait követte. Korai munkái erőteljes, élettől duzzadó alakok, később érzékletesebb, expresszív formákat alkotott. Ez utóbbi vonalhoz tartozik két híres szobra Budapesten: a József Attilát ábrázoló A Dunánál, valamint a Kiskirálylány (1972), ami nem csak a Duna korzón, hanem Tokióban és Tapolcán is megtalálható, illetve a Hajdúszoboszlón álló Bocskai István lovasszobra. Sok ismert magyar személyiséget formázott meg, többek között Hunyadi János, Egry József, Kölcsey Ferenc stb. 1972-ben a Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása. Közel 150 köztéri alkotása látható az országban, Budapesten több mint negyven. Részt vett a magyar művészek párizsi, moszkvai, brüsszeli, varsói kiállításain. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, valamint hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben (többek között a walesi herceg és a japán császár gyűjteményében), de több világvárosban volt kiállítása (Párizs, London, Berlin, Antwerpen, Vatikán, Zágráb, Kuba).
Az alkotásról:
Hajdúszoboszlón, a lovashajdúk városában jelentős a Bocskai kultusz. 1899-ben vetődött fel először a fejedelem szobrának ügye. Több városi ülés után született a döntés, hogy 1906-ra, a lovashajdúk letelepítésének 300. évfordulójára álljon az emlékmű. 1905-ben a város létesített egy alapítvány a célért, és megbízást adtak Horvay János szobrászművésznek a tervek elkészítésére. A modellek pozitív fogadtatásra találtak, de csak 1911-ben kezdtek el tárgyalni Horvayval, végül a terv nem valósult meg. 1945 után a település Medgyessy Ferenc szobrászművésszel tárgyalt, az agyagvázlat el is készült, de a háború utáni viszonyok miatt ez sem valósult meg. A terv kisméretű, bronzba öntött vázlatát Hajdúszoboszló Város Tanácsa 1971-ben megvásárolta Medgyessy Ferenc özvegyétől, amely ma megtekinthető a Bocskai Múzeum helytörténeti kiállításában. Ez a vázlat a nyugodt, megfontolt államférfit ábrázolja a végül Marton László által készített 1972-ben felavatott szobor hadvezérével ellentétben. Marton szobra a későbbi, expresszív alkotásainak soraiba tartozik. A város főterén magasodó, két méter magas mészkőtalapzaton álló szobron a hadvezér Bocskait mutatja be, aki toporzékoló lován szemléli a csatát. Marton korábban is készített már Bocskaival kapcsolatos alkotást: 1953-ban készítette a Millenniumi emlékmű részeként a Bocskai-szobor alatt található 90x220 cm-es bronz reliefet „Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal” címmel. Míg a dombormű narratív, historizáló ábrázolás, ami Marton mesterségbeli tudását, akadémiai ismereteit bizonyítja, addig a hajdúszoboszlói szobor elvont eszme, ami a hősiesség ellentmondásosságának vizuális megfogalmazása, Bocskai összetett jellemének expresszív érzékeltetése. Eltér a szokványos lovasszobor-emlékművek megformálásától: reprezentatív külsőségekre nem törekszik, szakít a kompozíció neobarokkos jellegével és a kosztümösséggel.
Felhasznált források:
