Statue tourGyőri László: Magyar HitGyőri László: Magyar Hit (1999)
Helyszín: Bocskai István Múzeum Fejedelmi Kincstár ás művészeti kiállításainak udvara (szoborpark) (Bocskai utca 14.)
Az alkotóról:
Győri László (Debrecen, 1944. 11. 24.) szobrász.
1964-ben építőipari technikumot végzett. Autodidakta művész, több évig a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben és a Fiatal Művészek Stúdiójának volt a tagja. 1968-tól rendszeresen részt vesz országos amatőr pályázatokon. 1969-ben az Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás III. díját, 1980-ban a Győri Művésztelep „RÁBA ’80” nívódíját és Győr város emlékplakettjét, 1986-ban a miskolci köztéri szoborpályázat III. díját kapta meg, 1994-ben a debreceni őszi tárlaton pedig nívódíjat nyert. 1966–69 között a Debreceni Tervező Vállalat szerkesztője, 1975–85 között a SZÖVTERV tervezője. 1981-től öt alkalommal vett részt országos kisplasztikai biennálén Pécsett. 1996-tól a Hajdú-Bihar megyei Kézműves és Művészeti Iskolában faműves-szakoktató. 1975-től rendszeresen kiállít helyi, országos és külföldi tárlatokon. 1981-től tagja a Művészeti Alapnak, 1992-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, illetve a Magyar Szobrászok Társaságának. Rendszeres szereplője a debreceni tavaszi, nyári és őszi tárlatoknak.
Az alkotásról:
Alumíniumból készült. Nagyméretű, sima felületű, kerek forma, melybe negatív formaként egy körből induló kettős keresztet alakított ki a szobrász. A kész mű így az országalmát jeleníti meg.
A kettős kereszt (latinul crux gemina, más néven érseki, apostoli, (kettős) pátriárka-, bencés vagy lotharingiai kereszt) a bizánci birodalomban jelent meg a 6. században, elsősorban mint politikai jelvényként. A felső vízszintes, rövidebb szár a keresztfeliratot jelképezi, amelyet Pilátus helyezett Krisztus fölé a keresztre. A 12. századig kizárólag Bizáncon keresztül terjedt el a nyugati kereszténység területén. Magyarországra III. Béla hozta, amellyel Magyarország szuverenitását akarta kifejezni Bizánccal szemben. A kettős kereszt címerpajzson III. Béla ezüst dénárján jelent meg először 1190 körül. Ennek eredete az, hogy a király fiatal korában a bizánci udvarban nevelkedett, a Bizánci Császárság trónörököseként egy ideig a császár Mária nevű lányával volt jegyességben. Pajzsára kettős keresztet festetett, ezzel akarta kifejezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát. Mikor a császárnak fia született, méltóságától megfosztották, jegyességét felbontották. Mivel a császár feleségének féltestvérét vette feleségül, tovább használhatta a kettős keresztet. Utódja, Imre országalmáján is megjelent a kettős kereszt. A 13. századtól a kettős kereszt bekerült egyes magyar városok és udvari főméltóság címerébe is. A magyar címerben szereplő kettős kereszt jelenlétére Werbőczy István azzal magyarázza, hogy Szent István királyt nem csak királynak, hanem apostolnak is nevezték, mivel tanított, prédikált mint egy apostol. Ezért a pápa „két keresztet” (kettős keresztet, azaz apostoli keresztet) adott címerül a királynak.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszlón megtekinthető szobrai:
