This website uses cookies to make the website work and provide a better user experience. You can find out more information about this by clicking on the Cookie settings button. By continuing to use the site, you agree to the use of cookies.
Győri László: Csodaszarvas – Életfa (Lélekmadár) – Turul (2000)
Helyszín: Szent István park
Az alkotóról:
Győri László (Debrecen, 1944. 11. 24.) szobrász.
1964-ben építőipari technikumot végzett. Autodidakta művész, több évig a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben és a Fiatal Művészek Stúdiójának volt a tagja. 1968-tól rendszeresen részt vesz országos amatőr pályázatokon. 1969-ben az Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás III. díját, 1980-ban a Győri Művésztelep „RÁBA ’80” nívódíját és Győr város emlékplakettjét, 1986-ban a miskolci köztéri szoborpályázat III. díját kapta meg, 1994-ben a debreceni őszi tárlaton pedig nívódíjat nyert. 1966-69 között a Debreceni Tervező Vállalat szerkesztője, 1975-85 között a SZÖVTERV tervezője. 1981-től öt alkalommal vett részt országos kisplasztikai biennálén Pécsett. 1996-tól a Hajdú-Bihar megyei Kézműves és Művészeti Iskolában faműves-szakoktató. 1975-től rendszeresen kiállít helyi, országos és külföldi tárlatokon. 1981-től tagja a Művészeti Alapnak, 1992-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, illetve a Magyar Szobrászok Társaságának. Rendszeres szereplője a debreceni tavaszi, nyári és őszi tárlatoknak.
Az alkotásokról:
A Gyógyfürdő és a város főutcája között található Szent István parkban álló Harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége. Ehhez kapcsolódik a Szent István parkban álló három szobor vagy jelfa, melynek mindegyike a magyar hiedelemvilág jellegzetes alakját ábrázolja a művészi szabadság igényével.Akörülbelül 4 méter magas szobrok anyaga festett akácfa, melyeken rovásírással szerepel a nevük és egy-egy további felirat.
Csodaszarvas – Elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését jelképezi. A rovásírással írt felirata: „Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől”. Az ún. csodaszarvas-mondában a csodaszarvas mitikus vezérállat, aki Ménróth és Eneth fiait, Hunort és Magort (Magyart) vezette el Méotisz mocsaraiba, majd a pusztában hat év múlva Dula, az alánok fejedelmének két lányára (Belár fiainak feleségeire) bukkantak, akiket elraboltak és feleségül vettek. Innen származik a két nép: a hunok Hunortól, a magyarok Magortól (Magyartól).
Életfa (Lélekmadár) – Isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe. A rovásírással írt felirata: „Megérik a Föld is egy új születésre”. Az életfa a néphagyományban életet, termékenységet jelképező feldíszített faág. A magyar nyelvterületen ennek többféle változata fordul(t) elő, valamint különböző kalendáris és életfordulókhoz kapcsolódó szokásokhoz (lakodalom, karácsony stb.) és néptánchoz kötődnek. A mondák szerint a felső-, a közép- és az alsó világotaz élet- vagy világfa köti össze, a szintek között pedig a sámán utazik révülése során.
Turul (Turulo) – A magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését jelképezi. A rovásírással írt felirata: „Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik”. Az Emese álma vagy turul-monda Anonymus krónikájában szerepel. Eszerint Ügyek (Egyek) vezér várandós feleségének, Emesének álmában látomása volt: egy turulmadár rászállt és teherbe ejtette őt. Az asszonynak úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, melyből nagy királyok származnak. Az Árpád-nemzetségnek így lett totemállata a turulmadár, és lett a monda az Árpád-ház eredetmondája.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszlón megtekinthető szobrai: