Statue tourGyőri László: Csodaszarvas – Életfa (Lélekmadár) – TurulGyőri László: Csodaszarvas – Életfa (Lélekmadár) – Turul (2000)
Helyszín: Szent István park
Az alkotóról:
Győri László (Debrecen, 1944. 11. 24.) szobrász.
1964-ben építőipari technikumot végzett. Autodidakta művész, több évig a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben és a Fiatal Művészek Stúdiójának volt a tagja. 1968-tól rendszeresen részt vesz országos amatőr pályázatokon. 1969-ben az Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás III. díját, 1980-ban a Győri Művésztelep „RÁBA ’80” nívódíját és Győr város emlékplakettjét, 1986-ban a miskolci köztéri szoborpályázat III. díját kapta meg, 1994-ben a debreceni őszi tárlaton pedig nívódíjat nyert. 1966-69 között a Debreceni Tervező Vállalat szerkesztője, 1975-85 között a SZÖVTERV tervezője. 1981-től öt alkalommal vett részt országos kisplasztikai biennálén Pécsett. 1996-tól a Hajdú-Bihar megyei Kézműves és Művészeti Iskolában faműves-szakoktató. 1975-től rendszeresen kiállít helyi, országos és külföldi tárlatokon. 1981-től tagja a Művészeti Alapnak, 1992-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, illetve a Magyar Szobrászok Társaságának. Rendszeres szereplője a debreceni tavaszi, nyári és őszi tárlatoknak.
Az alkotásokról:
A Gyógyfürdő és a város főutcája között található Szent István parkban álló Harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége. Ehhez kapcsolódik a Szent István parkban álló három szobor vagy jelfa, melynek mindegyike a magyar hiedelemvilág jellegzetes alakját ábrázolja a művészi szabadság igényével.Akörülbelül 4 méter magas szobrok anyaga festett akácfa, melyeken rovásírással szerepel a nevük és egy-egy további felirat.
Csodaszarvas – Elődeink égi értékeket felismerő tudásán alapuló földi küldetését jelképezi. A rovásírással írt felirata: „Követ vagyok ég Atyától, Küldött vagyok nagy törvénytől”. Az ún. csodaszarvas-mondában a csodaszarvas mitikus vezérállat, aki Ménróth és Eneth fiait, Hunort és Magort (Magyart) vezette el Méotisz mocsaraiba, majd a pusztában hat év múlva Dula, az alánok fejedelmének két lányára (Belár fiainak feleségeire) bukkantak, akiket elraboltak és feleségül vettek. Innen származik a két nép: a hunok Hunortól, a magyarok Magortól (Magyartól).
Életfa (Lélekmadár) – Isten fája, az életfa, az újjászületés képességének jelképe. A rovásírással írt felirata: „Megérik a Föld is egy új születésre”. Az életfa a néphagyományban életet, termékenységet jelképező feldíszített faág. A magyar nyelvterületen ennek többféle változata fordul(t) elő, valamint különböző kalendáris és életfordulókhoz kapcsolódó szokásokhoz (lakodalom, karácsony stb.) és néptánchoz kötődnek. A mondák szerint a felső-, a közép- és az alsó világotaz élet- vagy világfa köti össze, a szintek között pedig a sámán utazik révülése során.
Turul (Turulo) – A magyarság, az Árpád-ház küldetésének beteljesülését jelképezi. A rovásírással írt felirata: „Áldott szép Nap, fényes szép Nap, hajnalodva megszületik, megjelenik, fényesedik”. Az Emese álma vagy turul-monda Anonymus krónikájában szerepel. Eszerint Ügyek (Egyek) vezér várandós feleségének, Emesének álmában látomása volt: egy turulmadár rászállt és teherbe ejtette őt. Az asszonynak úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, melyből nagy királyok származnak. Az Árpád-nemzetségnek így lett totemállata a turulmadár, és lett a monda az Árpád-ház eredetmondája.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszlón megtekinthető szobrai:
