Statue tourGalánfi András: Isten bárányaGalánfi András: Isten báránya (2022)
Helyszín: Kálvin tér – Gönczy Pál Református Kéttannyelvű Általános Iskola
Az alkotóról:
Galánfi András (Hajdúszoboszló, 1945. március 25.) tanár, előadóművész, fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere.
Pedagógus családban született. Elvégezte a debreceni Tanítóképző Főiskolát, majd a testnevelő tanári szakot Nyíregyházán, Budapesten a Testnevelési Főiskolán az edzői szakot. Nyugdíjazásáig tanított. 1970-től pedagógusként dolgozott szülővárosában. Vonzotta az előadói pálya, napjainkban is többféle művészeti műsorral lép fel. Alapító tagja a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Az 1970-es évektől fordult érdeklődése a fafaragás irányába, a tanítás mellett ezzel foglalkozott. Főleg köztéri szobrokat, ülőpadokat, bútorokat készített és készít ma is.Készített kapuzatokat, kerítéseket, gyermekjátékokat, egyoldalas és körbejárható faszobrokat, a paraszti életmód használati szerszámait, kézi eszközeit. A hagyományos szerkezeti technikák mellett rönkbútor készítésével is foglalkozott. Az elmúlt években kő- és fémszobrokat is alkot. Alapítója az 1992-ben létrehozott Nádudvari Kézműves Szakiskolának, melynek művészeti vezetőjeként, igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba 2008-ban. Mesterségbeli tudását, alkotói hitvallását, a népművészet hagyományainak tiszteletét, a hitelességet adta tovább tanítványainak. A hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában létrehozott kézműves alkotóműhelyek alapításában meghatározó szerepet játszott annak művészeti vezetőjeként. Rendszeres résztvevője, vezetője hazai és nemzetközi fafaragó táboroknak. Folyamatosan kiállító művész, Magyarországon és külföldön több önálló és csoportos tárlaton vett részt. Összefoglaló bemutatkozása 2015 márciusában került sor a budapesti Vigadó Galériában a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében.
1997-től a Népművészet Mestere. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2017-ben Kossuth-díjat kapott. Tiszteletbeli Örökös Pásztor.
Az alkotásról:
Isten báránya, avagy Agnus Dei lábával zászlót emelő bárány; Jézus Krisztus jelképes ábrázolása, mely a keresztáldozatra utal. Keresztelő Szent János nevezte Krisztust isten bárányának, utalva a húsvéti bárányra mint áldozatra, aki vérével menti meg a benne hívőket. Magyarországon román kori egyházi épületeken is feltűnik, így falusi templomok kapuívén. A 16. században lett a magyar református egyház és Debrecen város címere. A magyar népművészetben 18-19. századi hímzéseken és faragásokon fordul elő. A bárányt gyakran oroszlán vagy ló helyettesíti.
Részlet Galánfi Andrásnak a megnyitón elmondott beszédéből a szobrával kapcsolatban: „Magáról a szoborról annyit, hogy megszületik Isten Báránya, ha megnézitek, ott szinte a köldökzsinórja van. Ebben a köldökzsinórban a világ világa és a világ világossága. Vagyis a fény fia, Jézus. Ez nem akármilyen születés, hiszen tudjátok, hogy két bolygó találkozása hozta létre a betlehemi csillagot, ez vezette el a királyokat és a pásztorokat a betlehemi jászolhoz. Nem volt könnyű feladat ennek a megfogalmazása, ezért egy napkorongban fogalmaztam meg. Most nézzétek a szobor hátulsó részét, olyan, mint egy naprobbanás. Olyan világváltozás, amelyet a hátsó részen próbáltam kifejezni. A felső rész mészkőből van, az alatta lévő pedig a tokaji hely tállyai részén bányászott andezitből. Ha megnézitek a szobrot, ez a köldökzsinór egy természetes érrendszerben a talapzaton is megvan.
Az alkotás folyamata nagyon érdekes, hiszen a mi hitünk azt mondja, ne csinálj magadnak faragott képet, ne tiszteld és ne imádd azokat. Figurális díszítés a református hit szerint nem történhet. Mi a szemlélete ennek a dolognak, hogyan is született ez a szobor? Ezt a Jóisten kegyelméből én úgy hoztam létre, hogy nagyon sokat kellett imádkozni. Mert teremteni lehet az Isten segítsége nélkül, de az olyan is. Azok a dolgok és azok az értékel, amelyek örök értékűek, azok viszont mindenképpen segítséget kérnek, a Szenthármasság: az Apa, az Anyaisten és a Fiúisten segítsége kell hozzá. Ez a Szent Korona-tanban is nagyon szépen megfogalmazódik.”
Egy olyan jelkép került a Kálvin tér parkjába, amely erősíti a református Gönczy-iskola identitását, a református értékeket, és azokat az egyetemes emberi értékeket, amire minden nap felhívják a figyelmet az iskola oktatói munkájuk során.
Felhasznált források:
A művész további, Hajdúszoboszlón megtekinthető alkotásai:
