mikor? hol?

hétfő kivétel minden nap
10–18 óráig


FŐÉPÜLET
Bocskai u. 12.
MÚZEUMI GALÉRIA
Bocskai u. 11.
NEMZETKÖZI MODERN MÚZEUM
Bocskai u. 14.
NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS
Bocskai u. 21.


elérhetőségeink, térkép »

Népművészeti kiállítások

A kiállítás részleteA kiállítás részleteNépművészeti kiállításunk úgy ad képet a környék és a magyarság népi tárgykultúrájáról, hogy a látogató közben önálló gyűjtemények darabjait csodálhatja meg. A SZOBOSZLÓ NÉPI IPARMŰVÉSZETE a helyi tárgyalkotók munkáit vonultatja fel, külön egységben bemutatva a híres nádudvari fekete kerámia egyik jeles képviselőjének, Fazekas Istvánnak néhány jellegzetes alkotását; míg JOSEPH KÁDÁR MAGYAR NÉPI KERÁMIÁI a magyar fazekasság 66 darabját vonultatja fel.

helyszín:
Népművészeti kiállítóhely, Bocskai u. 21.

nyitva tartás:
április 1–október 31.: K–V 10–18 ó
november 1–március 31.: K–V 10–16 ó

A Hajdúság történelmileg kialakult tájegység, települései is eltérő történelmi gyökerekkel bírnak. Így kerülhetett egymás mellé a szokástárgyakat felvonultató vitrinsorban a reformátusok fekete kontyoló ruhája a hajdúdorogi görög katolikusok pászkaszentelő kosarával, karácsonyi kecskemaszkjával; a szoboszlói szilveszteresti, török elűzésre is emlékező csergetés és a katolikus betlehemezés. A kiállítás a látványosság mPásztorkészség 1896-bólPásztorkészség 1896-bólegtartása mellett arra törekszik: ne különüljenek el a díszes megformálású, ünnepi alkalomra szánt eszközök és a legegyszerűbb használati tárgyak, melyek célszerű felépítésükben, arányosságukban, pusztán formájukban tükrözik-adják vissza használóik esztétikai igényességét, szépérzékét. Ünneplő presztízs tárgyaival, mindennapi használati eszközeivel a hagyományos paraszti kultúra van jelen ezen a népművészeti kiállításon. A népművészet nem azonos a népi díszítőművészettel, sokkal inkább az ember és tárgya közötti kapcsolatról van szó.

Az épület kisebbik termében Hajdúszoboszló népművészeinek / népi iparművészeinek legszebb munkáit mutatjuk be. Ezek a tárgyak, ez a kiállítási egység folytatása a muzeálisnak tekintett népművészetnek. Az alkotók a hagyományos kézműves technikát örökítik át tárgyaikkal; ugyanakkor azok megformáltsága, díszítményük – bár merít a korábbi évszázadok kiforrott stílusából – sokkal inkább készítőjüknek a mai tárgykultúrába simuló művészi tehetségét tükrözi. A kiállítók között Császi Ferenc, Galánfi András fafaragók, Radácsi Piroska, Tóth Aranka hímzők, a Népművészet Mesterei; Árvai Anikó, Dezsőné Borbély Emma, Galánfiné Schmidt Teréz szövők, Vetró Mihály nemezkészítő a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai.

A nádudvari fazekasság, a feketeedény-készítés már-már elfeledett mesterfogásait az 1950-es években a Fazekas család fazekasai elevenítették fel. Egyikük, Fazekas István (1924-2007) 1973-ban Hajdúszoboszlóra költözött, s a fazekaskodás mellett felépítette nagy tornácos, két szobából álló kiállítóhelyét, a „nádas házat". Az első teremben régi nádudvari kerámiáit és saját munkáit állította ki, a másikat hajdúsági tisztaszoba mintájára népművészeti tárgyakkal rendezte be, s az ország más mestereitől kapott remekekkel díszítette.

Fazekas István régi nádas házának tornácánFazekas István régi nádas házának tornácánFazekas István halála után gyűjteményének tárgyai a múzeumba kerültek. A megváltozott helyszínen nincs arra mód, hogy a hajdani kiállítás újra láthatóvá váljon, de Fazekas István gyönyörű kantáit, nagy táljait, bödönjeit, fűszertartóit, és a vélhetően legrégibbi nádudvari edényt, egy 1824-es nagy korsót is láthatunk. Fazekas István a népművészeknek adható legmagasabb állami kitüntetést, a Népművészet Mestere címet az elsők között kapta meg 1954-ben.

Joseph Kádár magyar népi kerámiáit 2010-óta láthatjuk. Kádár művészi hitvallása szerint műgyűjtői tevékenysége is életműve része. Vallja, hogy a gyűjtés és a tudás összetartozik. A Néprajzi Múzeum szakembereivel való munkakapcsolata erőteljesen inspirálta, hogy a magyar néprajzi kerámiát is tudatosan gyűjtse. Első gyűjteménye Párizsba távoztával csaknem szétszóródott. A kiállításban látható válogatást – közte védetté nyilvánított tiszafüredi edényeket – először időszaki kiállításként kívánta szerepeltetni, majd, tudván, hogy a Bocskai Múzeum kerámiaanyaga távolról sem reprezentálja a magyar fazekasságot, úgy határozott, hogy gyűjteménye 66 darabját a múzeumnak ajándékozza, az ajándékozás tényének feltüntetésével.

Ebben az épületben tudtuk elhelyezni a nagy szecessziós iratszekrényt, a francia ebédlőbútort, a szoboszlói zsinagóga emléktábláját. Kis múzeumi boltunkban nádudvari feketeedényt árulunk, Fazekas Lajos, a Népművészet mestere munkáit.