mikor? hol?

hétfő kivétel minden nap
10–18 óráig


FŐÉPÜLET
Bocskai u. 12.
MÚZEUMI GALÉRIA
Bocskai u. 11.
NEMZETKÖZI MODERN MÚZEUM
Bocskai u. 14.
NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS
Bocskai u. 21.


elérhetőségeink, térkép »

Picasso, Kassák, Vasarely és mások... – Joseph Kádár gyűjteménye

Panorámakép a kiállításrólPanorámakép a kiállításrólA Nemzetközi Modern Múzeum Joseph Kádár gyűjteményéből jött létre 1996-ban. A művész 1969-től Párizsban élt, ahol az emigrációban élő magyar művészek mellett közeli kapcsolatba került számos világhírű alkotóval – ennek köszönhető, hogy a látogatók Hajdúszoboszlón egyebek között Vasarely, Braque, Le Corbusier, Picasso, Vieira da Silva, Kassák egy-egy grafikáját is láthatják.

helyszín:
Nemzetközi Modern Múzeum, Bocskai u. 14.

nyitva tartás:
április 1–október 31.: K–V 10–18 ó
november 1–március 31.: K–V 10–16 ó

„A művésznek a korát kell tükröznie ahhoz, hogy a jövőben is
érvényes legyen, amit létrehozott."
Joseph Kádár

Joseph Kádár magyarországi festői pályája 1956-ban kezdődött, a forradalom légkörében, amikor tanulmányait megkezdte a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Pályája figurális, látványelvű festőként indult. A látványelvű festészetből azonban hamar kiszeretett, és egyre inkább a geometrikus festészet vonzotta. A kísérletező kedvű fiatal képzőművésznek azonban nem volt lehetősége az új stílusban készült munkáit bemutatni. Két lehetőség közül választhatott: vagy búcsút mond művészi pályájának, és magáévá teszi a hatalom által megszabott hivatalos művészeti irányvonalat, a szocialista realista festészet ideológiától sem mentes propagandaművészetét, vagy elhagyja Magyarországot, és valamelyik nyugati demokráciában próbál érvényesülni.

Szoborkiállítás a Modern Múzeum udvaránSzoborkiállítás a Modern Múzeum udvarán1969-ben illegálisan Párizsba ment, útlevél, pénz és nyelvtudás nélkül, ahol az áhított egyéni- és művészi szabadságot egyaránt megtalálta. Kezdetben Kádár olyan művészeti területekkel kísérletezett, mint a postaművészeti Mail-Art. A „Correspondence Art" legfontosabb techikai eleme a rajz, a kollázs, a kivágás, a pecsételés, a kopírozás és a fénymásolás volt, melyet később továbbfejlesztett a Post-Mail-Art műfajában.Ezek a munkák már egészen minimális szöveget tartalmaztak, és annál több, de látványosabb képi elemet. Ezen kívül készített ún. Livres Objets-eket (könyvtárgyakat), továbbá fotókkal és fotogramokkal is kísérletezett.

A művészi szabadság és sokszínűség városában fokozatosan megszabadult az ábrázolás kényszerétől és művészi hitvallása a nem ábrázolás felé, azaz a lírai absztrakt, expresszionista absztrakt művészet irányába tolódott át.
Párizsból jelentős utazásokat is tett Indiába, Izraelbe, Tuniszba, Spanyolországba, Olaszországba, Törökországba. Az itt tapasztalt élmények fokozták befogadókészségét a multikulturalitás irányába. Az iszlám, zsidó, görögkeleti, kopt, hindu kultúra tárgyi és szellemi emlékei mind szervesen beépültek művészetébe.

Kint tartózkodásait fotókkal is dokumentálta. Az épületeket és embereket rögzítő képek nagyítása során fotogram kísérletekbe fogott: a portrékat függőlegesen megnyújtotta, torzította, ezekből keletkeztek szürreális, expresszív fotogramjai, melyeket Lucien Hervé egy fotókatalógus előszavában külön is kiemelt.

Kádár kultúrák és médiumok között otthonosan mozogva teremtette meg egyéni geometrikus művészetét. Technikai kísérleteinek tárháza a fénymásoló elterjedésével kibővült. Több ezer új képet készített fénymásoló segítségével, amiket festékkel, ragasztott papírral, textillel, fémmel, fával egészített ki. Ez volt az ún. kollázs-korszaka, amikor geometrikus formákat és tárgyakat csempészett műveire. Az első, nem szögletes geometrikus képek 1996-tól jelentek meg alkotásaiban: ellipszis, kör, majd térgeometrikus képein a gömbök és elliptoidok vezették el az erőegyensúly problémájához, napjainkban pedig az elmozdulás és kettős elmozdulás problematikája foglalkoztatja.

Néhány évvel később Párizsba érkezését követően már kiállításokat szervezett az emigráns magyar művészek munkáiból, személyes ismeretségeket, barátságokat kötött velük, munkáikat gyűjtötte, cserélte. Így került a Kádár-gyűjteménybe Vasarely, Braque, Le Corbusier, Picasso, Vieira da Silva egy-egy grafikája, de bepillantást kaphatunk itt Kassák, Gyarmathy Tihamér, Korniss Dezső, Haraszty István, Keserű Ilona, Deim Pál, Konok Tamás, Schéner Mihály, Pierre Székely, Ingo Glass, Marc Chagall, Nicolas Schöffer, Max Bill művészetébe is.

A rendszerváltást követően hazaköltözött Magyarországra. Szervező munkája során ismerkedett meg a hazai geometrikus művészet képviselőivel, akiktől szintén vásárolt képeket és szobrokat.

A kortárs hazai művészek örömmel adták – nem csupán pénzért, hanem Kádár művekért cserébe – alkotásukat az egyre markánsabban formálódó, körvonalazódó geometrikus gyűjteménybe. A művész geometrikusok munkáiból, a párizsi tartózkodása során gyűjtött 20. századi klasszikus gyűjteményéből 1996-ban megalapította Hajdúszoboszlón a Modern Múzeumot.